13.rész

Időközben pedig eljött a téli szünet. Azok után, hogy kiderült Szandi teljes mértékben hetero és csak barátként tekint rám nem volt senki olyan, aki lekötötte volna a figyelmemet. A napjaim üresen teltek. Olyan volt, mintha kiszakítottak volna belőlem egy darabot, mintha belül üres lennék. A karácsony is borzalmas unalmasan telt egyedül, csak arra tudtam gondolni, hogy mindenkinek van valakije, de ez biztos csak a sors, hogy nekem nincs... Elkezdtem egyre jobban megnyugodni, és szinte már magamon is meglepődtem, hogy nem gondolok senkire, és, hogy szinte már eszembe se jut ez a téma. Egész nap a youtube-t bújtam és nagyon megkedveltem egy videóst. Minden napra volt egy srteamje ami lekötötte a figyelmemet. Az összesen ott voltam és nagyon tetszettek. Az angol tudásom nem a legstabilabb ezért segítséget kértem olyanoktól, akik tudnak angolul, köztük Szanditól is. A végén, amikor végeztünk elsütöttem a HATALMAS nagy "Szerelmem" poént. Poénnak vette. Aztán mindent leszarva megírtam neki, hogy:
 -Szeretlek. Erre ő csak annyit írt, hogy: 
-Ne kezdjük megint. :( -Összetörte a szívemet, ismét. De én vagyok a hülye, mert kínos helyzetbe hozom ezzel, de... Ezt csak azok tudják, akik már éltek át ilyet. Olyat, hogy egy pár ember tudja csak megbolondítani őket, de azok nagyon. És amikor már lelkileg az övé vagy, közli veled, hogy bocsi, de... én csak barátként szeretlek. És TE vagy az, aki elbaszod a barátságotokat, azzal, hogy hagyod, hogy beleszeress, aztán nem tudsz csak állni és mosolyogni, hogy oké, én is így gondoltam, mert rohadtul tudod, hogy nem. A végén az a legszebb, hogy bűntudatod van, mert szereted és tudod, hogy milyen kínos helyzetbe hozod ezzel, ezen kívül még... Még fáj is... Kegyetlen szar. És nagyon jól tudom, hogy nem olvasod ezt a blogot, de ha mégis egyszer valamikor... Tudnod kell, hogy nagyon szeretlek, és sajnálom, hogy ennyiszer kínos helyzetbe hoztalak, és azt még jobban, hogy elbasztam... Elbasztam a barátságunkat. Remélem megtudsz bocsájtani nekem, szeretlek.